Drágáim;)
Egy olvasó írta a következőt, az e-mail fiókunkba:
" Sziasztok, ez a üzenet elsősorban Fló-hoz szól! Légyszíves leírnád bővebben, hogy milyen az az érzés amikor van egy baromi helyes srác és mégsem őt választod mert a másik sráchoz a "szíved nagyon húzz"?! Leírnád, hogy hogy ismerted meg vagy, mesélj róla egy kicsit!:)"
Szóval, leírom szívesen... De nevet nem írok, sem semmi konkrétat ha nem baj!:)
Úgy ismertem meg, hogy egyszer összefutottunk a suliban és az az "első pillanat" amikor belenéztem a szemébe rögtön beleszerettem..:) De úgy figyeltem fel rá, hogy ő is olyan feltűnően nézett. Már beszéltünk egy párszor, de még nincs köztünk semmi. Egyszer volt egy nagyon mély pont és úgy döntöttem, hogy el kéne felejteni meg minden. De nem sikerült! Mert az eszem ezt súgta de a szívem nem engedte..., hogy elfelejtsem! Minden ami a környezetemben volt arra utalt hogy nekem vele kell lennem:
pl..:
- Szembe jött velem egy kisfiú és a pólóján a srác nevének a kezdőbetűje volt.
- Olyan grafiti mellett mentem el, amin a neve kezdőbetűje volt megint!
Meg folyton rá gondoltam, mindig ő járt a fejemben... és tudom, hogy lehetetlen, hogy legyen köztünk valami de mégis még van bennem REMÉNY, és sose adom fel!:)
Szóval ez az én kis történetem, legyen nektek tanulság! Két dolog miatt!
Az egyik: Sose az eszed diktáljon, hanem a szíved, ő érzi igazán, hogy kit is szeretsz?!
A második: Ha belefogsz valamibe, vagy elkezdesz valamit, elhatározod hogy meg lesz akkor az "út" felénél sose add fel, és ne haljon meg benned a REMÉNY!
Puszi édeseim Flóri:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése